2014. február 6., csütörtök

Álláskeresés

Nem akarok senkit erre buzdítani, nem erről van szó, viszont információt szeretnék adni azoknak, akik hasonló szituban vannak mint Én.

A helyzet, hogy elmentem dolgozni. Part time-ban szerettem volna, de csak Full time-ban volt felvétel annál a cégnél. Így elvállaltam. 3 hónap után, sajnos a gyermekeim idegileg teljesen kikészültek, hozzátartozik a dologhoz, hogy volt, hogy este 10-kor jöttek értem autóval, mert gyalogláshoz messze volt a munkahelyem (50 perc késő este), buszozashoz meg közel, mivel kb fél óra gyaloglás után fel tudtam volna szállni egy buszra, és akkor kb 1 megállót kellett volna vele menni, és még buszjegyet is fizetni! Na, de visszatérve, a két kisebbem a 3 hónap végére már folyton sírtak, hiába voltam velük amikor csak tehettem, szegénykéim nagyon anyátlanok lettek! Ezért úgy döntöttem, felmondok. Egészen pontosan December 24-én, mert a Főnököm nem engedte, hogy Karácsonykor otthon legyek. Ez volt az utolsó csepp. Kioktatott, hogy itt vannak mas anyukak is 3 gyerekkel! Úgyhogy nem is kellett több, kiléptem.


Vártam, volt még egy kis pénzünk, nem mentem el a két ünnep között a munkaügyibe! 10-én végre sikerult eljutnom, az időpontom aznapra szólt. Az ügyintézőm nagyon rendes volt, elintéztünk mindent, és mondta, hogy másnapra ad időpontot, hogy egy bizottságnak igazoljam, hogy 2 és fél éve itt élek a családommal, az új, Januárban életbe lépő törvények miatt. (a Románok és Bulgárok miatt, ezt is hozzátette) És hogy kell írnom egy angol tesztet, na ezen azért kiakadtam. Másnap mentem is, vittem mindent, ID-t, benefitekről az igazolást, Landlord szerződéseket, stb. Egy másik ügyintézőhöz kerültem, kiderült, hogy ha mindent tudok igazolni, akkor nem lesz semmiféle teszt, úgyhogy mindent el is fogadtak, lemásoltak, és nem is kellett tesztet írnom. Megkaptam a kiskonyvet, amiben vezetni kell hogy mit csináltam 2 hét alatt, merthogy két hetente kell visszamenni, aláiratni a kiskönyvet. Az ügyintézőnek mondtam, hogy szeretnék egy tanfolyamot végezni. Azt mondta, hogy ok felirja maganak, de nincs hely sehol.

Aztán ma voltam aláíratni a kiskönyvem. Ma szerencsére egy nagyon szimpi fiatal srác volt az ügyintéző, és amellett hogy elintézte nekem sok telefonálgatás árán, hogy mehessek tanfolyamra, új időpontot adott, hogy legközelebb is hozzá kerüljek.

Közben nemrég hívtak az önkormányzati házzal kapcsolatban, hogy van egy, ami ha tetszik, azonnal meg is kapjuk a kulcsokat hozzá. Hétfőn megyünk megnézni. Persze a legrosszabbra számítunk, ha nagyon lerúgott, akkor természetesen visszautasítjuk, de amúgy, úgyis felújítanánk. És mindezek mellett még a lakbértámogatást is átszámolták, és így most 70%-ban kifizetik a lakbérünket. Szóval szorult helyzetünkben több támogatást kapunk. Ez jó is, mert ki tudjuk fizetni a lakbérünket, de azért nehéz is, mert ennyire rá vagyunk szorulva az állam támogatására. Mi nem szeretnénk élősködni, mi szeretnénk egy normális munkahelyet!!! Én szeretném elvégezni a tanfolyamot, amit felajánlottak, evvel jobb állást fogok találni. Arról nem is beszélve, hogy az angolom is fejlődik. Igen, még mindig tanulunk nyelvet, mert hiába élünk itt 2 és fél éve, nem tudjuk annyit gyakorolni, mint kellene. Sok, sőt rengeteg itt a magyar.

Apropó, azóta a két kicsi óvodába jár. Nagyon élvezik és imádják. Tudniillik 3 éven felül ingyenes az óvoda minden kisgyermeknek, heti 15 órában, azokban az óvodákban, ahol van ilyen állami hely. És mi választhattuk ki, hogy hogyan járjanak. Azt választottuk, hogy heti 3 szor 5 órát mehessenek. Apacs véletlenül azt mondta be, hogy Hétfőn-Szerdán-Pénteken visszük őket, és tulajdonképpen jó is ez így. Szóval most nagyon kiegyensúlyozottak a kicsik, nem heti 6 nap 8 órában vagyunk külön, hanem csak heti 3 nap 5 órában. És mindenképp olyan munkahelyet keresek, amivel a külön töltött idő nem lesz sokkal hosszabb.